Coulthard tizenk�t �ves kor�ban �rte el els� jegyzett sikereit gokartoz�sban. 1983-ban, 1984-ben �s 1985-ben sorozatban h�romszor nyerte meg a sk�t junior bajnoks�got. 1986-ban megnyerte a ny�lt junior sk�t bajnoks�got, a brit Super 1 junior bajnoks�got �s a ny�lt feln�tt sk�t bajnoks�got is.

1989-ben v�ltott aut�kra �s t�z futamgy�zelemmel azonnal megnyerte a brit Forma-Ford 1600-as bajnoks�got. Teljes�tm�ny��rt els�k�nt kapta meg a Forma-1-es McLaren csapat �s az Autosport magazin �ltal alap�tott „Az �v ifj� versenyz�je” d�jat, amelyet az�ta is minden �vben �tadnak. Ugyanebben az �vben kilenc futamgy�zelemmel megnyerte a P&O Forma-Ford 1600 junior bajnoks�got is �s harmadik lett a Brands Hatch-i Forma-Ford Fesztiv�lon.

1990-ben elt�rte a l�b�t egy Spa-Francorchamps-i futamon, �m a Paul Stewart Racing sz�neiben ebben a csonka �v�ben is negyedik lett a brit Vauxhall Lotus Challenege sorozatban (futamgy�zelem Silverstone-ban �s Brands Hatch-ben) �s �t�dik a GM Lotus Euroseries sorozatban (futamgy�zelem Knutsdorpban).

1991-ben a Paul Stewart Racinggel egy�tt feljebb l�pett a Forma-3-ba �s m�sodik helyezett lett a brit bajnoks�gban �t futamgy�zelemmel. Megnyerte a Zandvoort-i Marlboro Masters futamot �s a h�res Maka�i Vil�gkup�t is.

1992-ben – tov�bbra is a Paul Stewart Racinggel – a Forma-3000-ben folytatta p�lyafut�s�t, ahol kilencedik lett. 1993-ban ugyanebben a sorozatban a harmadik helyen v�gzett. Elindult a Le Mans-i 24 �r�s versenyen is a Jaguar csapat sz�neiben �s gy�zelmet aratott a GT oszt�lyban, �sszetettben pedig 15. lett. Teljes�tm�ny�re m�r a Forma-1-b�l is felfigyeltek �s a Williams csapat leszerz�dtette tesztpil�t�j�nak.

Az 1994-es szezonnak Coulthard mint a Williams-Renault tesztpil�t�ja v�gott neki, �m a csapat els� sz�m� versenyz�j�nek, Ayrton Senn�nak tragikus imolai hal�la ut�n lehet�s�get kapott a versenyz�sre Damon Hill oldal�n. Els� verseny�n, Barcelon�ban elektronikai hiba miatt kiesett, a m�sodikon,Montrealban azonban az �t�dik hellyel m�r pontot szerzett.

1994-ben Coulthard �sszesen nyolc futamon indulhatott. Mivel a Williams motorsz�ll�t�ja, a Renault jobban szerette volna, ha egy „nagy n�v” �l az aut�ban Hill mellett, �gy az 1992-es vil�gbajnok, Nigel Mansell foglalta el a Williamst n�gy futamon (Magny-Cours, Jerez, Suzuka, Adelaide). Coulthard legjobb eredm�nye a szezon sor�n estorili m�sodik helye volt a vil�gbajnoki pontversenyben pedig 14 ponttal a nyolcadik helyen v�gzett.

1995-ben teljes �ll�s� versenyz�je lett a Williamsnek, s ez megnyugtatta: a szezon sor�n �t pole poz�ci�t szerzett, nyolc alkalommal �llt dobog�ra �s a Portug�l Nagyd�jon els� futamgy�zelm�t is learatta. A vil�gbajnoki pontversenyben 49 ponttal harmadik lett Michael Schumacher �s Hill m�g�tt.

1996-ban Coulthard csapatot v�ltott �s al��rt a McLaren-Mercedeshez. �j csapatt�rsa Mika H�kkinen lett, aki 1993 �ta versenyzett a wokingi ist�ll�n�l. Coulthard k�t alkalommal tudott dobog�ra �llni (N�rburgring harmadik hely, Monaco m�sodik hely) az 1996-os �vben �s 18 ponttal hetedik lett a vil�gbajnoki pontversenyben. H�kkinen 31 ponttal �t�dik volt.

Az 1997-es szezon remek�l kezd�d�tt Coulthard sz�m�ra: r�gt�n az els� versenyt megnyerte Ausztr�li�ban. Az �v sor�n m�g egyszer – Monz�ban – tudott diadalmaskodni, k�t alkalommal (Zeltweg, Jerez) pedig m�sodik volt. Ut�bbi futamot megnyerhette volna, �m a McLaren csapatutas�t�s�ra el kellett engednie csapatt�rs�t, H�kkinent, aki �gy learatta p�lyafut�sa els� futamgy�zelm�t. Coulthard �gy is sikeresebb 1997-et z�rt, mint a finn: 36 pontj�val (�s Michael Schumacher ut�lagos kiz�r�s�val a vil�gbajnoks�g m�sodik hely�r�l) a harmadik helyen v�gzett a pontversenyben, m�g H�kkinen 27 ponttal csak hatodik lett.

Ennek ellen�re a finn versenyz� v�lt a McLaren szt�rj�v� a k�vetkez� esztend�kben. 1998-ban a McLarenhez szerz�d�tt Adrian Newey, aki a korszak szt�r-tervez�je volt, s aki a Williams 1992-t�l 1997-ig tart� aranykor�hoz nagyban hozz�j�rult innovat�v aerodinamikai megold�saival. Newey mellett a Bridgestone is �rkezett a McLarenhez, m�g a csapat legnagyobb riv�lis�nak sz�m�t� Ferrari Goodyear abroncsokat haszn�lt.

A McLaren 1998-ban a leggyorsabb aut� volt, �m ebb�l nem Coulthard, hanem H�kkinen tudta a legjobbat kihozni. Az els� futamon, Melbourne-ben Coulthard sok�ig vezetett – miut�n H�kkinennek elrontott�k a ker�kcser�j�t -, de n�h�ny k�rrel a futam v�ge el�tt csapatutas�t�sra el kellett engednie a finnt. Sokak szerint ez �bresztette r� Coulthardot, hogy a csapatvezet�s H�kkinent favoriz�lja vele szemben. Mindenesetre maga Coulthard �vekkel k�s�bb �gy nyilatkozott, hogy ha �jra futn�k azt a versenyt nem engedn� el H�kkinent.

Innent�l kezdve H�kkinen sz�rnyalt, Coulthard pedig a kettes sz�m� versenyz� szerep�be k�nyszer�lt. Mind�ssze egy versenyt nyert (Imola), mik�zben csapatt�rsa kereken 100 ponttal vil�gbajnok lett. Coulthard 56 ponttal a harmadik helyen v�gzett Michael Schumacher m�g�tt. Szerzett h�rom pole poz�ci�t �s �sszesen kilenc alkalommal v�gzett a dobog�n (ebb�l egyszer az els�, hatszor a m�sodik, k�tszer a harmadik helyen).

1999 ism�t H�kkinen �ve volt. Coulthard ugyan aratott k�t futamgy�zelmet (Silverstone, Spa-Francorchamps), �m h�t alkalommal kiesett (ebb�l hatszor m�szaki hiba miatt!) �s ism�t nem jelentett vesz�lyt csapatt�rs�ra, aki 76 ponttal megszerezte m�sodik vil�gbajnoki c�m�t. Coulthard 48 ponttal negyedik lett.

A 2000-es szezon els� fel�ben h�rmas csata alakult ki a vil�gbajnoki c�m�rt Schumacher, H�kkinen �s Coulthard k�z�tt az�ltal, hogy Coulthard jobb form�ban kezdte az �vet, mint csapatt�rsa. Nyert Silverstone-ban, Monac�ban �s Magny-Cours-ban �s szerzett k�t pole poz�ci�t (N�rburgring, Hockenheim). Az Osztr�k Nagyd�jt�l kezdve azonban ism�t H�kkinen jav�ra fordult a kocka csapaton bel�l, �gy v�g�l �jra a finn �s Schumacher p�rbaj�v� v�ltozott a vil�gbajnoks�g. Ez�ttal azonban Schumacher nyert, H�kkinen m�sodik lett, m�g Coulthard a harmadik helyen v�gzett 73 ponttal.

Az �v kr�nik�j�hoz tartozik, hogy 2000 m�jus�ban Coulthard - akkori mennyasszony�val, Heidi Wichlinskivel – lezuhant a franciaorsz�gi Lyon k�zel�ben mag�nrep�l�g�p�vel. A rep�l�t vezet� k�t pil�ta �let�t vesztette, �m Coulthard �s mennyasszonya a csod�val hat�ros m�don apr� z�z�d�sokkal meg�szta a balesetet.

2001-ben Coulthard 1997 �ta el�sz�r le tudta gy�zni csapatt�rs�t, H�kkinent, �m ez r�szben k�sz�nhet� volt a finn aut�ja megb�zhatatlans�g�nak, illetve hanyatl� motiv�ci�j�nak is. Mint ut�bb kider�lt 2001 volt H�kkinen utols� Forma-1-es szezonja, Coulthard pedig hi�ba v�lt a McLaren „vez�regy�nis�g�v�” ebben a szezonban, a Ferrari domin�lt, �gy Schumacher f�l�nyesen (123 pont) nyert, m�g Coulthardnak 65 ponttal �s k�t futamgy�zelemmel (Interlagos, Zeltweg) a m�sodik hely jutott.

2002-ben H�kkinen visszavonul�sa ut�n a szint�n finn Kimi R�ikk�nen lett Coulthard csapatt�rsa a McLarenn�l, aki 2001-ben deb�t�lt a Forma-1-ben a Sauber-Petronas csapatban. Coulthard els� k�z�s szezonjukban m�g 41-24 pont ar�nyban maga m�g� tudta utas�tani az ifj� R�ikk�nent a pontversenyben – �s a csapat egyetlen futamgy�zelm�t is a sk�t aratta le (Monaco) -, �m 2003-t�l a finn egy�rtelm�en f�l� n�tt.

Sokak szerint – �s maga Coulthard is �gy v�lekedett – a 2003-t�l bevezetett egyk�r�s id�m�r� edz�s nem kedvezett a sk�t pil�t�nak. Ugyan az els� futamon, Melbourne-ben m�g nyerni tudott, �m miut�n a k�vetkez� versenyen, Malajzi�ban R�ikk�nen learatta p�lyafut�sa els� futamgy�zelm�t, egyre ink�bb r� koncentr�l�dott a McLaren csapat figyelme. R�ikk�nen t�bb versenyt ugyan nem nyert a szezon sor�n, rendk�v�l egyenletes teljes�tm�nnyel m�gis a m�sodik helyen v�gzett a pontversenyben – mind�ssze k�t ponttal elmaradva a vil�gbajnok Schumachert�l. Coulthard ek�zben 51 ponttal hetedik lett. A teljes k�phez hozz�tartozik, hogy a sk�t t�bb alkalommal seg�tette csapatt�rs�t.

Ekkor m�r tudni lehetett, hogy 2004 Coulthard utols� �ve lesz a McLarenn�l, miut�n a csapat 2003 m�sodik fel�ben bejelentette, hogy 2005-t�l Juan Pablo Montoy�t szerz�dteti R�ikk�nen mell�. Coulthard b�cs�ja a McLarent�l nem siker�lt eml�kezetesre – igaz, a csapatnak �sszess�g�ben sem volt j� �ve. A sk�t pil�ta a vil�gbajnoks�g tizedik hely�n v�gzett 24 ponttal. Csapatt�rsa, R�ikk�nen is csak hetedik lett (45 pont), de � legal�bb nyert egy versenyt (Spa-Francorchamps) �s tov�bbi k�t alkalommal m�sodik lett.

Coulthard �s a McLaren 2004-es k�l�nv�l�s�val a Forma-1 t�rt�net�nek egyik leghosszabb pil�ta-csapat kapcsolata �rt v�get.

Coulthard 2005-t�l az �jonnan alakul� Red Bull Racingn�l folytatta p�lyafut�s�t, ahol val�s�ggal kivirult: a McLaren szigor�an kontroll�lt kommunik�ci�ja ut�n a Red Bulln�l a sk�t sokkal ny�ltabb, �szint�bb lett.

2005-ben k�t ifj� csapatt�rs, az osztr�k Christian Klien �s az olasz Vitantonio Liuzzi v�ltotta egym�st a Red Bull m�sodik sz�m� aut�j�ban versenyr�l versenyre, �m Coulthard helye biztos volt. A sk�t versenyz� a bizalmat a vil�gbajnoks�g 12. hely�vel �s 24 ponttal h�l�lta meg – legjobb helyez�se k�t negyedik hely volt (Melbourne, N�rburgring).

A csapat el�gedett volt Coulthard teljes�tm�ny�vel �s 2006-ra is meghosszabb�tott�k szerz�d�s�t, amikor is m�r v�gig Klien volt a csapatt�rsa. Megszerezte a csapat els� dobog�s helyez�s�t a legend�san neh�z Monte Carlo Grand Prix-n. A szezon v�g�n Adrian Newey is csatlakozott a csapathoz, s ez pozit�v j�v�t sejtet az ist�ll� sz�m�ra – Coulthard ki is fejezte azon k�v�ns�g�t, hogy a k�vetkez� �vben is maradhasson a Red Bulln�l.

David Coulthard n�tlen, 2006. j�nius 2-�n eljegyezte a belga Karen Minier-t, aki kor�bban Forma-1-es �js�g�r�k�nt dolgozott. A p�r Monac�ban �l, de Coulthardnak vannak h�zai Londonban �s Sv�jcban is, s t�bb luxushotel tulajdonosa Nagy-Britanni�ban �s Monac�ban.

Coulthardot kor�bban igazi playboy-k�nt tartott�k sz�mon, akinek bar�tn�i mindig fot�modellek voltak. A sk�t jegyben j�rt Andrea Murray-vel, Heidi Wichlinskivel �s Simone Abdelnour-ral is.